Fenntartható közlekedési együttműködés a visegrádi régióban
A közlekedés jelentős energiafelhasználással, szén-dioxid és egyéb káros anyagok kibocsátásával, illetve további externális társadalmi-gazdasági költségekkel jár. E tekintetben számos uniós stratégiai terv is érinti a szektor jövőjét. A visegrádi országok alkotta régió szintjén pedig igen aktuális a kérdés, hogy milyen, eleddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a közlekedés negatív hatásainak mérséklésében. A projekt az International Visegrad Fund (Nemzetközi Visegrádi Alap) "stratégiai támogatások" pályázati programjának keretében valósul meg, és a magyarországi Energiaklub vezeti, a régió további országait pedig három projektpartnere képviseli: Centrum pro dopravu a energetiku(Közlekedési és Energiaközpont, Csehország), Zielone Mazowsze (Zöld Mazóvia, Lengyelország) és a Žilinská univerzita v Žiline, (Zsolnai Egyetem, Szlovákia). Az Energiaklub munkáját szakmai közreműködőként Dr. Fleischer Tamás, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, illetve Dr. Török Ádám, a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedéspolitikai és -gazdasági tagozatának tudományos munkatársa segíti.
Az együttműködő szervezetek célja, hogy elsősorban a közlekedési energiahatékonyság mentén felderítsék e kihasználatlan területeket mind nemzeti, mind pedig regionális együttműködési szinten, és az eredményeket hatékonyan kommunikálja a közlekedési döntéshozók felé.
A projekt első lépéseként a partnerek egy-egy nemzeti szintű elemzést készítenek arról, hogy milyen formában és mélységben jelenik meg a közlekedési energiahatékonyság országuk közlekedési stratégiájában és/vagy energiastratégiájában. Továbbá szintén a vizsgálat részét képezik azok az egyéb nemzeti szakpolitikai dokumentumok, amelyek szerves kölcsönhatásban állhatnak e területtel (éghajlatváltozási, környezetvédelmi, energiahatékonysági, fejlesztési tervek, koncepciók stb.)
A nemzeti háttér ismeretében a projekt következő fázisa egy olyan kutatási anyag összeállítása, amely a városi közlekedés energiahatékonyságára fókuszálva szintetizálja az egyes országok tudományos eredményeit, legjobb gyakorlatait. A kutatás kiemelt területei a közlekedésinformatika szerepe a flow-menedzsmentben és az intermodális csomópontokban, a különféle közlekedési módok utas/kilométer/emissziós mutatói, illetve az alternatív közlekedési módok népszerűsítése.
E kutatási anyagokra építve kerül sor a projekt következő lépésére, az úgynevezett nemzeti kerekasztal-beszélgetések megszervezésére. A projektpartnerek saját országukban egy-egy fórumot hoznak létre a közlekedésügy döntéshozói és érdekeltjei számára, amely remek lehetőséget biztosít a szektor különféle érdekű és befolyású szereplőinek összehozására, álláspontjaik közelítésére. A szereplők elsősorban a közlekedési vállalatok, kutatási intézetek, állami és nem állami intézmények, hatóságok körébe tartoznak.
A kutatások eredményei és a kerekasztal-beszélgetések tanulságai nemzeti, illetve helyi települési szintű esettanulmányok formájában hasznosulnak, amelyek gyakorlati példákon keresztül szemléltetik majd, milyen lehetőségek állnak a döntéshozók kezében a közlekedés fenntarthatóbbá tételéhez.
A két éves projekt zárótanulmánya a visegrádi régió országai számára mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten olyan közlekedéspolitikai javaslatokat tesz, amelyek sikeresen szolgálhatják a régió közlekedési hálózatának hatékonyabb működését. Ennek megfelelően a projekt fő célcsoportjába a kormányzati stratégiaalkotók és döntéshozók, illetve a közlekedéspolitika kormányzati és nem kormányzati kulcsszereplői tartoznak.